Magyarországon, vagy Angliában jobb élni?

Körülbelül százezer honfitársunk döntött úgy, hogy mindent hátrahagyva szerencsét próbál az esős szigetországban. Rengeteg sztorit hallani arról, hogy milyen körülmények között élnek a kinti magyarok. Vajon tényleg kolbászból van odaát a kerítés? Vajon megéri itthon hagyni a családot és a barátokat egy jobb megélhetés reményében? Higgyünk-e a túl szépnek tűnő tündérmesékben, amit a kint élőktől hallunk? Hat éve költöztem Angliába. Megmutatom, milyen itt élni az otthoni léthez képest.

1. Több a pénz

Nézzük is azt a tényezőt, ami a legtöbb embert költözésre bízza: a pénz.

Hogy mennyit keres egy átlagos Angliában élő magyar? Ez több mindentől függ:

- Országon belül való elhelyezkedés: nagyobb városokban általában több a fizetés, viszont a megélhetési költségek is jóval magasabbak, mint egy kisebb településen.

- A betöltött munkakör: rengeteget halljuk, hogy egy frissen kiköltözött személy legtöbbször mosogat, takarít, vagy gyárban helyezkedik el, ám a ranglétrán való lépkedés, vagy a munkahely váltása jóval könnyebben és gyorsabban megtörténhet, mint otthon.

- A szerződésben meghatározott fizetési forma is nagyon jelentős. Például van olyan beosztás, ami után évi fizetés jár, és ezért egy heti átlagos munkaóraszámot kalkulálnak. Ebben az esetben túlóra esetén nem mindig kap az egyén fizetést, vagy az másképp kerül elszámolásra (pl extra szabadság, túlórák visszaigénylése későbbi műszakokból). Ilyen szerződéssel szokták például a szakácsok végezni a munkájukat, persze szerencsére vannak olyan hotelek és éttermek, amik nem zsákmányolják ki a dolgozóikat, és kedvezőbb feltételeket nyújtanak.

Szóval mennyi az annyi?

Tegyük fel, hogy Éva és Jani most költöztek ki Angliába. Ahogy egy átlagos frissen kiköltözött pár, először még nem saját lakásban helyezkedtek el, hanem kibéreltek egy dupla szobát, aminek a költsége mindennel együtt £600 (kb 240 000 Ft) kettőjüknek per hónap. (Itt tudnunk kell azt, hogy önállóan kivenni egy lakást nem egyszerű dolog, pláne ezt egyből elintézni, ahogy kiköltöztünk. Realisztikusan legalább 2-3 hónapot általában mindenki úgy tölt, hogy megosztott helyen él. Ennek az oka többek között az, hogy nagyon sok helyen fel kell, hogy mutasson az egyén munkaszerződést egy bizonyos minimum éves szintű megkeresett összegről, illetve sok helyre referencia szükséges. Szerencsésebb esetben magán úton tudunk bérelni, és így korábban járhatunk sikerrel.) Tegyük fel, hogy Éva egyáltalán nem beszél angolul, de a kinti ismerősök segítségével bejutott egy hotelbe takarítónőnek, ahol heti 35 órát tud ledolgozni, £8.75-ös órabérben (kb 3 400 Ft), tehát a havi jövedelme £1225 (kb 470 000 Ft). Jani beszél alapszinten angolul, tehát bejut a helyi gyárba, ahol heti 40 órát dolgozik. Mivel éjszakás műszakban dolgozik, £10.50-es órabérhez jut. Ez havi £1680 (kb 650 000 Ft) bevétel. Tegyük fel, hogy fizetnek nyugdíjat és NI-t (TB kinti megfelelője), ami körülbelül összesen £80/ fő/hó. Az első évben mindketten adómentesek, tehát a fizetés nagy részét kézhez kapják, utána pedig kb. a fizetésük kb 20%-a kerül levonásra (függően néhány dologtól).

Így néz ki a pár havi megélhetése:

Összbevétel: £2745 (Kb 1 050 000 Ft)

Lakásköltség: - £600

Élelmiszer, mindennapos költségek (heti egyszeri étterem): - £400

Szórakozás, egyéb nem létfontosságú dolgok megvásárlása: - £200

Megmaradt összeg: £ 1545 (Kb 590 000 Ft)

Tehát az első néhány hónapban, amíg a pár hozzászokik az új élethez, anyagilag megerősödik a bérelt szobában, félre tud annyit tenni, hogy később ki bírjon venni egy lakást. Nézzük, hogyan fog változni a helyzet egy évvel azután, hogy kiköltözött Jani és Éva.

Mivel Jani beszélt angoltudása lényegesebben javult a gyári munkája során, letett egy targoncás vizsgát, és elhelyezkedett egy helyen, ahol nem kell éjszaka dolgozni, és £11.50-et keres óránként. (kb 4 300 Ft). Éva már néhány kifejezést tud angolul, de még nem tudja önállóan kifejezni magát, ezért még mindig ugyanott dolgozik, viszont amiért hűségesen a cégnél maradt, a főnökei több munkaórát osztanak ki a számára, tehát heti 40 óra munkát £8.75-ös órabérben végez el. Mivel lejárt az eső év, mindketten fizetnek adót, ami körülbelül a fizetésük 20%-át emészti fel (plusz nyugdíj, NI £80/fő/év). Sikeresen kivették az első egyszobás lakásukat, ami összesen havi £900-ba (kb 350 000 Ft) kerül mindennel együtt. Természetesen ez a kalkuláció csak egy átlagos összeg,városonként eltérő lehet a bérleti díj.

Nézzük, hogy teljesít a pár egy év után:

Összbevétel (levonások után): £2500 (950 000 Ft)

Lakásköltség: - £900

Élelmiszer, mindennapos költségek (heti egyszeri étterem): - £400

Szórakozás, egyéb nem létfontosságú dolgok megvásárlása: - £200

Megmaradt összeg: £ 1000 (Kb 380 000 Ft)

2. A rasszizmus

Egy dolog, amivel nem találkozunk otthon, az a felénk irányuló rasszizmus. Természetesen szerencsére ezt nem mindenki tapasztalja meg, viszont velem több olyan eset is történt, amivel otthon biztosan nem találkoztam volna. Például egy népszerű dizájner ruhákat áruló outlet-ben dolgoztam, ahol észrevették, hogy a dolgozói konyháról elkezdtek apróságok hiányozni (például edények). A csapatunkban én voltam az egyetlen külföldi. Egyszer a hely főnöke behívott az irodába és kikérdezett, tudok-e valamit az eltűnt tárgyakról. Ez furcsa volt, mert senki mással nem beszélgetett el rajtam kívül. Eztán pedig megkérte a munkatársaimat, hogy miután egy műszak végekor kijelentkezek, vizsgálják át a táskámat. Ez senki másra nem vonatkozott a cégnél, csak rám.

Vagy például, amikor egy étteremben host-ként dolgoztam, bejött egy vendég, aki először kedvesen rám mosolygott. Ahogy azt illik, udvariasan megkérdeztem tőle, hogy van, ő pedig egy kérdéssel válaszolt. 'So, where did you come from?' / 'Tehát honnan is jöttél?'. Ahogy válaszoltam neki, felbontotta a szemkontaktusunkat, majd hátat fordított nekem. Ezt követően a kabátjának a felső részét lehúzta, majd megállt előttem, azt várva, hogy levegyem róla azt, majd felakasszam.

Szerencsére annyi kedves, udvarias, imádni való angollal találkoztam, hogy bármilyen negatív tapasztalat feledésbe merül nekik köszönhetően.

3. Bárkiből bármi lehet

A tapasztalataim alapján egy lényeges különbség az emberek élethez való hozzáállása. Itt semmi sem lehetetlen, és erre aktívan biztatják az egyént.

Egy munkahelyen sokszor megbecsülik a kemény munkát, és a ranglétrán is lényegesen könnyebben lépkedhet egy dolgozó, mint otthon.

4. Honvágy, a népbetegség

Rengeteg külföldi magyar küzd a kint éléssel közvetlenül és közvetetten kapcsolatban álló lelki problémákkal. A honvágy sajnos egy népbetegségünk, amit otthon senki sem tapasztalna meg.

Szerencsére nagyon sok magyar mentálhigiénés szakember áll a rendelkezésünkre online, aki boldogan segít túltenni magunkat a problémáinkon. (Ha esetleg bárkinek szüksége van segítségre, nyugodtan keressen meg üzenetben, és segítek megtalálni a megfelelő személyt.)

Szummázva, ezeket a különbségek a két ország között. Te hol élnél szívesebben?

Kövesd a munkásságunkat a következő linken: https://www.facebook.com/chickenpaprikash